A Jézus Társasága (közismert nevén a jezsuita rend) egy világszerte elterjedt szerzetesrend a katolikus egyházon belül. Tagjai a jezsuiták, akik papok vagy testvérek. Mint minden szerzetes, szegénységben (nincs saját vagyonuk), tisztaságban (nem élik ki nemi ösztöneiket) és engedelmességben (nem a saját fejük után mennek) élnek. Ezt az életmódjukat megerősítik három örök fogadalommal is, amihez társul a jezsuiták sajátságos negyedik fogadalma is, miszerint a római pápa szolgálatába ajánlják magukat: ott szeretnének Isten dicsőségére és az emberek szolgálatára lenni, ahol a Szentatya szerint erre a legnagyobb szükség van. A Társaságot Loyolai Szent Ignác alapította a XVI. század derekán. A baszk származású nemes ember, miután a francia-spanyol háborúban súlyosan megsebesült, 1521-ben rátalált Istenre, de csak hosszú zarándoklás után jutott el társaival oda, hogy felajánlja szolgálatait a Szentatyának. 1540-ben III. Pál pápa jóváhagyta az új rend megalapítását. A rend területi alapon rendtartományokra (provincia) és régiókra van osztva, aminknek a vezetője a tartományfőnök (provinciális). A tartományokat és régiókat az általános elöljáró kormányozza (jelenleg Adolfo Nicolás SJ) Rómában. A magyar provincia területe megegyezik Magyarország területével. Hivatalos neve: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. Vezetője Forrai Tamás SJ provinciális atya. A mint egy tizennyolc-ezer jezsuita tagot számláló Jézus Társasága valamennyi földrészen tart fenn intézményeket. Vannak óvodáik, iskolák, egyetemeik, csillagvizsgálójuk, laboratóriumuk, újságjuk és rádiójuk, menekült szolgálatuk és hajléktalanokat segítő intézményük is, de ne feledkezzünk el lelkigyakorlatos házaikról, plébániáikról sem. Vagyis ott vannak minden peremterületen, ahol igazán szükség van Isten szolgálatára az emberek javára.